Németország támogatja az Európai Bizottság javaslatát, amely a következő hétéves uniós költségvetést nemzeti reformokhoz kötné, miközben elutasítja a tagállami befizetések növelését - írta meg az euractiv.
Fordulatot hozhat Lengyelország és az Európai Unió viszonyában a keményvonalas jobboldali Karol Nawrocki elnökké választása. Az új államfő az ígéretei szerint várhatóan megakadályozza a jogállamisági reformok végrehajtását, amelyek a brüsszeli támogatások feltételei. Az új államfő nehéz helyzetbe hozhatja Donald Tusk kormányát az uniós pénzek teljes és végleges felszabadításáért folytatott küzdelemben. Nawrocki győzelme a Jog és Igazságosság párt (PiS) és más EU-szkeptikus pártok megerősödéséhez vezethet, tovább mélyítve a belpolitikai konfliktusokat. Ez a helyzet nemcsak az uniós források elvesztésének kockázatát növeli, hanem Lengyelország uniós megítélését is ronthatja.
A többnyire európai nagyvárosokat tömörítő Eurocities érdekszervezet több tagja arra buzdítja az Európai Bizottságot, hogy minél jobban vonják be a helyi városvezetéseket is a következő költségvetési ciklus megtervezésébe. Ez alapvetően egybecseng a források felhasználásának alapelveivel, a jelenleg ezért felelős biztos és az Európai Parlament véleményével is, amely azt is szorgalmazná, hogy ilyen módon juthassanak források az európai polgárokhoz akkor is, ha például a jogállami feltételek teljesülésének elmaradása miatt, a nemzeti kormányok előtt elzárnák a hozzáférést.
Nem először történik, hogy az EU bővítése sokakat aggodalommal tölt el, míg mások az egyébként is elkerülhetetlen reformok kikényszerítőjét látják benne. Természetesen nem ez egy új tag csatlakozásának egyetlen hozadéka, különösen, ha nem csak ingyen pénzforrásként tekintünk a tagságra. Az eddigi aggodalmak zöme vagy alaptalannak bizonyult, vagy megtalálták a módját, hogy a negatív hatásokat mérsékeljék. Ezért a hatás és az esélyek latolgatása után ezekről a már bevált és még kitalálható megoldásokról is lesz szó a továbbiakban.
Magyarország újabb jogi kiskapukat keres az Európai Bizottság által jogállamisági aggályok miatt befagyasztott uniós források felszabadítására – írja a Financial Times. Az Európai Parlament költségvetési szakbizottsága eközben követeli a Bizottságtól, hogy az előírt intézkedések nélkül ne folyósítsanak a blokkolt EU-támogatásokból a magyar kormánynak, emellett 11 tagállam is tiltakozik a források feloldása miatt.
A világrendbeli változások miatt néhány hónap leforgása alatt átfordult az EU prioritásrendszere: mostanra az erősen szabályozott zöldítés felől, egyre inkább a lazított feltételrendszerű újrafegyverkezés felé leng ki az inga. Az Európai Bizottság nemrég a régiós felzárkóztatást célzó kohéziós források átirányítására is javaslatot tett, ami élesen eltér az erre elkülönített összegek eredeti céljával.
Az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank (EIB) új, 10 milliárd eurós finanszírozási programot indít a megfizethető és fenntartható lakhatás támogatására Európában. A kezdeményezés célja 1,5 millió új vagy felújított lakóegység létrehozása a következő két évben - olvasható az Európai Bizottság honlapján.
Magyarország jelentős uniós forrásokat veszít el az Európai Bíróság által kiszabott bírságok és a befagyasztott támogatások miatt. A kormány 2024 júniusa óta napi 1 millió eurós büntetést bukik el a költségvetésből az uniós menekültügyi szabályok megsértése miatt. Az Európai Bizottság közérdekű adatigénylésünkre közölte, hogy már közel 325 millió eurót levont az országnak járó uniós támogatásokból a 2021–2027-es kohéziós források terhére, és a bírság tovább halmozódik. Eközben Magyarország a jogállamisági eljárás miatt több mint 1 milliárd eurót tavaly év végén végleg elveszített, és ha a befagyasztott forrásokat nem sikerül időben felszabadítani, akkor az n+2 szabály miatt még további milliárdok veszhetnek el minden év decemberében. A fedezettel rendelkező uniós pályázatoknál már csak korlátozott a kabinet mozgástere.
Az Európai Bizottság készen áll arra, hogy együttműködjön a tagállamokkal a gazdasági visszaesés kezelése érdekében, akár a vészhelyzeti záradékok elindításával. Eközben a kohéziós alapok átcsoportosítása is lehetőséget teremt egyéb prioritások finanszírozására. Felmerült annak lehetősége is, hogy a helyreállítási és ellenállóképességi eszközből megmaradó forrásokat védelmi kiadásokra fordítsák – hangzottak el az uniós végrehajtó testület szokásos napi sajtótájékoztatóján csütörtökön.
Tüttő Kata megválasztásával az első magyar, aki egy uniós intézmény élére került a Régiók Európai Bizottságának elnökeként. Navracsics Tibor, területfejlesztési miniszter a bizottság növekvő befolyását emelte ki, amely az Európai Parlament súlyával vetekedik, miközben még nem vesz részt közvetlenül a döntéshozatalban. Az új elnök, Tüttő Kata hangsúlyozta az önkormányzatiság fontosságát és az európai összetartás erősítésének szükségességét, kiemelve a kohéziós politika kulcsszerepét az Unió stabilitásában és a tagállamok közötti konvergenciában.
Az Európai Unió fontolgatja, hogy 93 milliárd eurónyi fel nem használt Covid-helyreállítási alapot irányítson át a védelmi szektorba, miután az USA figyelmeztette, hogy visszavonhatja biztonsági támogatását a kontinensről - közölte a Financial Times.
Elérhető az EUYOU projekt harmadik kérdőíve, amely ismét lehetőséget kínál arra, hogy az Ön véleménye is átalakíthassa az Európai Unió kohéziós politikájának jövőjét
Számos izgalmas és fontos témáról beszéltünk 2024-ben a Bruxinfo percekben a Porfolio Checklist podcastjében. Szó volt az Európai Számvevőszék idei jelentéséről, amely rávilágít az uniós források szabálytalan felhasználásának növekvő problémáira, különösen a közbeszerzések és a kohéziós alapok terén, amelyek hibaaránya jelentősen emelkedett. Magyarország különösen érintett, hiszen 2024 végén több mint 1,1 milliárd eurónyi forrást veszít el a jogállamisági viták és a kapcsolódó zárolások miatt, miközben Orbán Viktor miniszterelnök politikai vétófenyegetéssel próbálja megmenteni. De a kormánynak csak korlátozott jogi eszközei vannak erre. Valamint azzal is részletesen foglalkoztunk, hogy miért marad le versenyképességben az Egyesült Államoktól az Európai Unió.
Újabb kohéziós pénzek kiszabadítása helyett, végül 2024 végére Magyarország több mint 1,1 milliárd eurónyi uniós forrást veszíthet el, mivel a jogállamisági eljárások és a kondicionalitási mechanizmus keretében elrendelt zárolások továbbra is fennállnak. Az ország 2022 óta nem fér hozzá teljes kohéziós keretéhez, az Európai Bizottság feltételeinek teljesítése pedig akadozik. A kormány oktatási reformok és igazságügyi változtatások révén részben felszabadított forrásokat, de a tárgyalások azóta megrekedtek. Az Erasmus-ügy és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok szabályozása körüli viták tovább nehezítik a megállapodást. Így egyre valószínűbbnek tűnik, hogy 2025-ben újabb eurómilliárdokat veszít el, miközben a helyreállítási alap forrásainak jogvesztője határideje is közelít.
Elérhető az EUYOU projekt második kérdőíve, amely ismét lehetőséget kínál arra, hogy aktívan hozzájáruljon az Európai Unió kohéziós politikájának jövőjéhez.
Az Európai Bizottság vizsgálja, hogy a magyar közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény módosítása elegendő-e az uniós korlátozó intézkedések feloldásához – közölte Piotr Serafin, az Európai Bizottság költségvetési, csalás elleni és közigazgatási biztosa miután találkozott Bóka János uniós ügyekért felelős miniszterrel. Az összeférhetetlenségi szabályok módosítása a feltétele, hogy a magyar egyetemek visszatérhessenek az Erasmus-programba.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Szivárognak a felvételek.
Szerinte kockázat nélkül nincs vagyonépítés.
Friss adatok érkeztek.
Sötét felhők a költségvetés felett.
Az éghajlatváltozás lehet az, ami átbillenti a növekedést a recesszióba.
